Magyarország

Magyarországon sokféle szociális gazdasági kezdeményezés létezik, összesen 60 215 bejegyzett társadalmi vállalkozással, amelyek közül számos a vidékfejlesztésre, a közösségfejlesztésre, az ökológiára, a foglalkoztatásra és a településfiatalításra összpontosít. A háttér bemutatására a következő számok nyújtanak áttekintést a magyarországi szociális gazdaság szerkezetéről:

• 3 320 nonprofit társaság,
• 19 545 alapítvány,
• 2 980 szociális szövetkezet,
• 34 470 egyesület,
• 66 intézmény

Forrás: Társadalmi vállalkozások és ökoszisztémáik Európában, Magyar országjelentés 2019.

* A honlapba beillesztettük a fejlettségi szint összefoglaló értékelését, amely a szociális gazdaság ökoszisztémájáról jelenleg rendelkezésre álló adatokon és információkon alapul, emiatt pedig vannak bizonyos korlátai. Ennek ellenére hasznosnak gondoltuk az összefoglaló értékelés beillesztését.
** Forrás: EGSZB/CIRIEC (2016.) Újabb fejlemények az Európai Unióban a szociális gazdaság terén; kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a becslés az értékek felső határa, mivel a szervezet típusát veszi alapul, és nem volt a szociális gazdaság definíciójának minden elemére vonatkozó szűkebb körű vizsgálat.

Az adatok minőségével kapcsolatos további részletekért lásd a jegyzetet a szociális gazdasági adatokról.

Hagyomány és eredet

A társadalmi vállalkozások gyökerei már a 19. század végétől jelen voltak Magyarországon a civil társadalom és a nonprofit szektor, a szövetkezetek, a szociális orientáltságú hagyományos vállalkozások, az egyházi alapú gazdasági kezdeményezések, sőt, a későbbi években a társadalmi vállalkozások létrehozásában részt vevő állami szervek, például az önkormányzatok által.

Ami a „társadalmi vállalkozás” fogalmát illeti, az viszonylag új Magyarországon, és a nemzetközi civil szervezetek és alapítványok hatásához kapcsolható. Ma azonban gyakori, hogy a társadalmi vállalkozások alapítói ismerik a fogalmat, és kifejezetten társadalmi vállalkozást kívánnak létesíteni.

Keretfeltételek és szociális gazdasági ökoszisztéma

Politikai és jogi keretrendszer 

Magyarországon nincs konkrét törvény, amely elismerné és szabályozná a társadalmi vállalkozásokat. Ennek eredményeképpen a különböző alkalmazott jogi formákhoz – például egyesülethez, alapítványhoz, nonprofit társasághoz és szociális szövetkezethez – kapcsolódó szabályozást alkalmaznak. Mivel a társadalmi vállalkozások különböző jogi formákat alkalmazhatnak, jogi fejlődésük az alapítványok, egyesületek és nonprofit társaságok fejlődésével foglalható össze.

A 2010-ben bekövetkezett kormányváltás az ilyen jogi formák meghatározásában valamelyest változást hozott. Mindazonáltal jelenleg nincs arra utaló jel, hogy mikor kerül sor e jogszabály aktualizálására, mikor fogja majd tartalmazni és definiálni a magyarországi társadalmi vállalkozásokat.

Politikai döntéshozók a szociális gazdaság területén 

Magyarországon egyetlen hivatalos kormányzati szerv sem foglalkozik konkrétan a társadalmi vállalkozásokkal. Az elmúlt években azonban bizonyos minisztériumok elkezdtek foglalkozni a témával. A Pénzügyminisztérium volt például felelős az uniós társfinanszírozású operatív program kidolgozásáért, amely magában foglalta társadalmi vállalkozások számára nyújtandó támogatási programokat és kölcsönöket.

Míg a Belügyminisztérium koordinációs osztályt működtet a szociális szövetkezetekkel kapcsolatban, amely a hazai költségvetésből származó támogatási programokat felügyeli.

Helyi szinten a jelenlegi központosítási folyamatok miatt a területi hatóságok és önkormányzatok kevés felelősséggel rendelkeznek a társadalmi vállalkozásokra vonatkozó politika kidolgozásában. Ugyanakkor állnak rendelkezésre, hogy konkrét regionális információkat és tanácsadást nyújtsanak azok számára, akik társadalmi vállalkozást kívánnak létrehozni Magyarországon. A nonprofit foglalkoztatási programok valóban érdeklődést keltettek a helyi közösségfejlesztés iránt.

Hálózatok, szövetségek és reprezentatív szervek 

A különböző szintű hálózati és támogató szervezetek jelentős szerepet játszanak a társadalmi vállalkozói szektor fejlesztésében Magyarország-szerte. Ezek a szervezetek kulcsfontosságúak az ország szociális gazdaságának általános állapota szempontjából, és gyakran felbecsülhetetlen erőforrást jelentenek a kapcsolatépítésre és információszerzésre törekvő társadalmi vállalkozók számára.

• A szövetségek és a hálózati szervezetek egyrészt hozzájárulnak ahhoz, hogy a szociális gazdaság szervei kölcsönösen támogassák egymást, és érvényesítsék státuszukat a magyar ökoszisztémán belül. Az elmúlt évtizedben számos ilyen szervezet alakult: a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzoSzöv), az Adományboltok Országos Szövetsége (ADSZ), a Magyar Szociális Farm Szövetség, a Társadalmi Vállalkozások Országos Szövetsége (TAVOSZ).
• Másrészt nemzetközi hálózatok és szervezetek antennákat telepítettek Magyarországra, hogy támogatást és kapcsolatépítési lehetőségeket biztosítsanak a szociális gazdasági szerveknek, különösen a társadalmi vállalkozóknak: Ashoka, Impact Hub or NESsT.
• A Társadalmi Vállalkozók Magyarországi Koalíciója egy alulról építkező, önszerveződő egyesület, amely a magyarországi társadalmi vállalkozói szektor képviseletét és fejlesztését tűzte ki célul. Fő célja egy olyan átfogó stratégia kidolgozása, elfogadása és végrehajtása, amely olyan környezetet teremt, amely támogatja a társadalmi vállalkozások létrehozását, finanszírozását és növekedését.
  A Koalíció azt szeretné elérni, hogy a magyar vállalkozások, valamint a szociális és közösségi céllal működő szervezetek körében széles körben ismertté és elismertté váljon a társadalmi vállalkozás.

Támogatás igénylése

Magyarországon a társadalmi vállalkozók és innovátorok számos támogatási programokat vehetnek igénybe, beleértve az állami és a magán ajánlatokat is. Ezen kezdeményezések célja, hogy segítsék a társadalmi vállalkozókat a bennük rejlő lehetőségek teljes kiaknázásában és az adott iparágon belüli társadalmi változások előmozdításában.

Néhány állami és félig állami szervezet nyújt bizonyos támogatási programokat, például

• A  Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány egy olyan állami szervezet, amely üzleti szolgáltatásokat, többek között támogatást és konzultációt nyújt a társadalmi vállalkozóknak és a hagyományos vállalkozóknak egyaránt. Ez a szervezet különösen alkalmas a hasonlóan gondolkodó vállalkozókkal való kapcsolatépítésre, illetve ingyenes információs központként és forrásként működik a szakterületen dolgozók számára.
• A THBE egy olyan befektetési közösség, amely elkötelezett a társadalmi hatás kiváltása mellett. Ezen szervezet célja a magyarországi szociális ökoszisztéma stimulálása a tudásmegosztás, valamint a régi és új tagok közötti szakmai és kapcsolatépítő rendezvények szervezése útján.

Egy növekvő támogatási ökoszisztéma is elindult Magyarországon, ahol az elmúlt években számos program (The Impact Academy,  Impact Hub, NESsT, SIMPACT, Badur Alapítvány) jelent meg kínálatukkal:

• Stratégiai tervezés és üzletfejlesztési tanácsadás,
• Mentorálás és tanácsadás,
• Kapcsolatépítési lehetőségek,
• Közösségi irodák,
• Technikai segítségnyújtás a támogatások kezelésében,
• Kapacitásbővítés.

Ittolvashatsz további információkat a Social Impact Award Magyarországról.

Finanszírozás

A magyarországi szociális gazdasági szervek ritkán érnek el fenntarthatóságot pénzügyeikben. Ennek következményeképp sokan a bevételi struktúrájukat többféle forrásra, például értékesítési bevételre, állami támogatásra és magántámogatásra alapozzák.

A társadalmi vállalkozások közelmúltbeli térnyerése Magyarországon több bankot (Erste Bank, MagNet Bank) is pénzügyi támogatási programok kidolgozására késztetett, azonban sok társadalmi vállalkozás még mindig a következőkre támaszkodik:

Magánadományok és díjak (A SozialMarie egy szociális innovációs díj, amelyet évente 15 kiemelkedő projektnek ítélnek oda. Az 55 000 eurónyi pénzügyi elismerésen túl a SozialMarie elsősorban nyilvános platformot kínál a közép- és kelet-európai szociális innovatív projektek számára).

• Szponzoráció;
• Közösségi finanszírozás;
• Tőkehitelek;
• Közösségi kölcsön.